Andrew Martin megoldja a világ legbonyolultabb matematikai rejtélyét. Aztán eltűnik, és a közeli autósztrádán bukkan fel újra. Anyaszült meztelen, és barátságosan leköp minden arra haladót. Ám ez a férfi már nem Martin professzor, hanem egy idegen lény, aki a tudós alakját felvéve azért jött, hogy információkat gyűjtsön és megsemmisítse a képletet, amely veszélybe sodorhatná az univerzum jövőjét. A lény figyel, de nem ért semmit az emberekből. Miért hordanak ruhát, miért alapítanak családot, miért bámulják hétvégenként, ahogy huszonkét férfi kerget egy labdát? De a legfontosabb: mi az a furcsa érzés, amely összeköti az embereket, és amit úgy hívnak: szeretet?
Ezt a könyvet pont akkor olvastam, amikor szükségem volt rá.
Nem gyakran használom ezt a mondatot, hogy ''megváltoztatta az életemet'' de ez a könyv…megváltoztatta az életemet. Ezentúl fogva teljesen máshogy fogok tekinteni az emberekre, a világra és … a matematikára, amit egyébként imádok, csak ő nem kedvel engem igazán.
Andrew kíváncsi jellegű karakter. A könyv elején ahogy figyeli az emberi fajt, esetleg néha elmond minket (nem túl kedves) dolgoknak, kissé hidegnek tűnhet először számunkra, de ez talán a könyvnek a lényege. Ő kívülállóként nézhet bennünket, míg mi erre nem igazán vagyunk képesek, nem tudhatjuk, hogy egy-egy cselekedetünk igazából jó, esetleg helyénvaló-e.
Annak ellenére, hogy egy ilyen sötét, és gonosz feladatot kapott, teljesen lenyűgözi őt az emberi faj, annak kreatív természete és pusztulása.
Akár olyannak is tűnhet, mintha egy felnőttet betuszkolnánk egy csecsemő testébe.
Annak ellenére, hogy megragadja az emberi élet általános aspektusait, vannak olyan részek, amelyek zavarják őt.
Igazán megkedveltem őt, ahogy próbál eleget tenni a parancsnak, amiért ideküldték őt és a családnak is, akikhez hirtelen becsöppent, mint Isobel férje, és Gulliver édesapja.
Ennek nagy része abból a tényből származik, hogy egy logikai alapú bolygóról származik, amely tiszta matematikával foglalkozik.
Fel tudtam fogni, hogy igazából miért is jön ki olyan jól a kutyussal, hisz alapvetően egyik sem képes megtéveszteni másokat, vagy hazudni.
A történet nagyrészét a professzor családjával eltöltött interakcióját mutatja be.
Nekem ez az, amit ez a könyv valójában bemutat, igen, van egy történet egy matematikai problémáról és egy olyan válaszról, amely messzire ugorhat a jövőbe, és egy olyan faj, amely úgy véli, hogy az emberi faj nem érdemli meg az ilyen információkat. Ezzel a szerzõ egy csodálatos dolgot művel, amit elkezd megmutatni nekünk, hogy milyen hülyék is vagyunk mindannyian az idő nagy részében.
Miközben ez az idegen elkezdi megtanulni, hogy mit is jelent embernek lenni - amire az ő faja egyébként úgy tekint, mintha egy fertőző betegség lenne - néhány tanulságot is ránk szór, amiket mi mind elkaphatnánk és felhasználhatnánk, hogy jobb és boldogabb életet hozzunk magunknak létre.
Megkérdezi tőlünk, hogy miért akadunk ki egy szimpla dolgon, hogy néha tényleg csak le kellene ülni egy percre és mély levegőt venni.
Természetesen a nevetés és a könyv egyszerűsége mellett még az író ír komolyabb problémákról, példaul az öngyilkosságról, hogy hogyan is jut el egy személy arra a pontra, amikor már tényleg úgy gondolja, hogy ez a vég, nincs kiút.
Természetesen az író ezt nagyon szépen, gyengéden és tisztelettudóan oldja meg és hatalmas szivét és együttérzést is mutat olyanoknak, akik tényleg ebben szenvednek.
Ez a könyv annyira több volt, mint amit tényleg gondoltam volna. Ami egy egyszerű vígjátékként kezdődik, egy csodászép és tanulságos történetté virágzik, hogy mit is jelent embernek lenni.
Talán a hatalmas problémáidat nem fogja megoldani, de ha rossz napod, esetleg heted van, erősen ajánlom, hogy szerezd be ezt a könyvet. Nem csak a tanulságokról szól, hanem eltekint ettől és más perspektivákból is megvizsgálja azt.
Szinte az egész könyven át mosolyogni fogsz és egy jót nevetni is.
Kedvenc idézetek
'' Az elméd is egy galaxis. Több benne a sötétség, mint a fény. De a fénytől értékes. ''
''A másokkal való törődés tesz emberré. Törődj többet másokkal, légy emberebb ember! ''
''Bármelyik pillanatban eltűnhetsz! Most is. Vagy most. Vagy most. Amilyen gyakran csak lehet, olyasmivel foglalkozz, amelynek során boldogan halnál meg. ''
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés