Sziasztok! :) Nos feladtam, hogy sikerül minden nap írnom, de ettől függetlenül olvasok, így itt is vagyok a kihívás #6 értékelésével. 

Fülszöveg: "Lángoló ​szerelem. Mesébe illő lánykérés. Házasság. Azután pedig… gyerekek?Ez minden nő álma. Vagy mégsem?Claudia és Ben tökéletes pár. Pillanatok alatt egymásba szeretnek, és megállapodnak abban, hogy szakítva a hagyománnyal, a családi és társadalmi elvárásokkal, beérik egymással, nem terveznek gyereket. Boldogan élik szabad, korlátlan és a független felnőttek boldog életét. Zavartalanul építhetik a karrierjüket, esténként kedvükre szórakozhatnak, bármikor fölkerekedhetnek és járhatják a világot.Amikor azonban az egyik legjobb barátnőjük teherbe esik, Ben más jövőképet kezd el dédelgetni. Rájön, hogy tulajdonképpen ő is kisbabát szeretne, amivel igazán megkoronázhassák kettejük kapcsolatát. Ben vágyai 180 fokos fordulatot vesznek, melyeket Claudia nem tud és nem is akar komolyan venni. Elvégre a kapcsolatuk elején nem erről volt szó! Hogy nyomatékot adjon nemtetszésének a válástól sem riad meg. Sajnos Ben sem… Claudiának nehéz döntéseket kell meghozni, hogy az önismeret egy magasabb szintjére lépjen és eldöntse, mire vágyik igazán az életében.Az olvasó szellemes, érvekben és ellenérvekben bővelkedő, elgondolkodtató könyvet tart a kezében arról, mi történik, ha egy házaspár egyik tagja hirtelen másként képzeli el a jövőt, mint azt közösen tervezték. A probléma ott kezdődik, hogy egyikük sem akarja föladni az elveit a másik kedvéért.Emily Giffin magyarul először megjelenő, öniróniával fűszerezett, friss, vicces fordulatokkal teli történetét tarthatja a kezében az Olvasó."

A történet tele van humoros töltettel és sok és sok, és nagyon sok gyerekkel, de tényleg. Hasonló könyv a Keresztanya, amit még régebben olvastam, azt is nagyon kedveltem a humora miatt. Azonban volt olyan rész is ahol túl vontatottnak éreztem ahol a fő kérdés ezerszer ki lett beszélve, mintha más nem jutott volna a szereplők eszébe. Ettől eltekintve azonban szórakoztatott Claudia vivódása a gyerek vállalás témájában. Ekkora próbléma volna egy gyermek vállalása? Természetesen mindenképpen mindenki maga dönti el akar-e gyermeket vagy sem. Valahogy sejtettem, hogy Ben ekhamarkodta ezt a válás dolgot, kicsit én is úgy éreztem igazságtalan amit tett.

Amellett, hogy sokszor nevethetnékje támad az olvasónak, elég sok olyan pillanat is van amikor el lehet gondolkodni akár a saját életünkön is. Nem kimondottan a gyermeogy mit iskvállalás témájában, hanem abban, h akarunk igazán, mit áldoznánk fel azért, hogy valakivel lehessünk. Vagy egyáltalán kell-e nekünk áldozatot hozni, igaz-e az a szerelem, szeretet amely áldozatot követel? 

Örültem, hogy hol elgondolkodtatott, hol megnevetettet, mert ennek a kettőnek az elegye teszi jó könyvvé, volt benne váratlan szál, romantika, humor, minden, ami egy könnyed olvasmányhoz kell. 

Még a borítóról pár szó, ha az alapján döntöttem volna mit olvassak akkor nem döntöttem volna a könyv mellett ugyanis nagyon nem szeretem a rajzolt borítókat. Van egy-kettő ami tényleg jó, de a többség nekem például nem tetszik.