Sziasztok! :) Nos tegnap nem volt net ami miatt a napi értékelés csúszott, de most itt  a kihívás  #4 értékelésem. 

Nos, vártam már, hogy elolvashassam ezt a könyvet és nem csalódtam benne, annyira humoros volt olykor, hogy könnyezve kacagtam. 

Fülszöveg: Amikor az első alkalommal összefutottam Chase-szel, nem tettem rá túl jó benyomást. Egy étterem mosdója előtt kuporogtam a folyosón, és épp a barátnőmnek hagytam üzenetet, hogy mielőbb hívjon vissza valami ürüggyel, mert le akartam lépni a pocsékul sikerült randimról. 

Chase hallott minden szót, szajhának nevezett, majd kéretlenül ellátott néhány tanáccsal pasi- és randiügyben. Megmondtam ennek a magas és szívdöglesztően jóképű alaknak, hogy foglalkozzon a saját átkozott ügyeivel, majd visszamentem a dögunalmas partneremhez. 
Később – elhaladván az asztalunk mellett – Chase kajánul vigyorgott, én pedig a pimaszul szexi, kemény fenekét bámultam, miközben odament a lányhoz, akivel együtt vacsorázott. 
Képtelen voltam megállni, hogy néha lopva ne pillantsak rá erre a beképzelt és lekezelő modorú alakra, aki a terem túlsó végében ült a barátnőjével. Természetesen többször rajtakapott, hogy nézem, és mindannyiszor rám kacsintott. 
Amikor ez a szívdöglesztő fazon és a hasonlóképpen szexi barátnője hirtelen ott termett az asztalunknál, megrémültem, hogy ez a jóvágású idegen be akar árulni a pasimnak. 
Ehelyett azonban úgy tett, mintha régóta ismernénk egymást, majd leült az asztalunkhoz a párjával, és mindenféle kiagyalt és rám nézve módfelett kínos történettel szórakoztatta a társaságot a nem létező közös gyermekkorunkról. 
A fickó – aki mellett addig halálra untam magam – furcsa módon izgalomba jött a tolakodó ismeretlen sztorizásától. 
Amikor az este véget ért, elváltunk egymástól, én pedig sokkal többet gondoltam erre a vonzó idegenre, mint azt valaha is be merném vallani. Még annak ellenére sem voltam képes kiűzni a fejemből, hogy tudtam, sosem látom újra. 
Úgy értem, mi az esélye annak, hogy csupa véletlenségből ismét belefutok valakibe egy nyolcmilliós nagyvárosban? 
A véletlen mégis úgy hozta, hogy egy hónap múlva ez a szexi pasi lett az új főnököm…"

Imádtam Chase állandó kamu sztorijait, egyszerűen fantasztikusan illettek a helyzetekhez és mulatságos volt, ahogy egy-egy dolog alól könnyeden kivágta magát. Ellenben a hősnőnk az elején adott némi fejtörést a számomra, kissé apuci kislánya benyomást keltett a szenvedésével, a munkakereséses problémájával, mintha várta volna, hogy a sültgalamb a szájába repüljön. De végül felhozta magát egy olyan szintre, hogy még is megkedveltem, pedig ez nagy szó. ;) 

Már az első oldalon tudni lehetett a fülszöveg elolvasása előtt is, hogy bizony itt főnök-beosztott kapcsolat lesz a fő szál, bár remekül meg lett oldva ez is, nem volt egy Szürke ötven árnyalata stílus, és ez tetszett benne. Nem gondoltam volna, hogy lesz benne dráma, de hát nincs is történet némi dráma nélkül nem? 

Nagyon sajnáltam Chase-t a múltja árnyai miatt, és ahogy kiderültek a dolgok, a volt mennyasszonyának sorsa és ahogy szenvedett szegény a terhek alatt, tényleg sajnáltam. Nehezen lehet átadni a fájdalmakat írásban, de itt nagyon jól érzékeltetve lett.

A borítóval nem vagyok kibékülve, valamiért nekem ez az egész nem illik a történethez és nem tudtam vele megbarátkozni. A könyv sokkal mélyebb dolgokat is mesél, ehhez pedig ez a borító cseppet sem illik. 

Mind a szereplők mind a történet azonban nagyon elbűvölő, a megfelelő pillanatban humoros, és ahol kell, ott az ember szíve is megszakad. Csodálatos!