Sziasztok! :)

Eléggé elvagyok havazódva mostanság, nem igazán akad időm olvasni ezért is érkeznek ekkora hézagokkal az élménybeszámolóim. De remélem ezzel a kis "szösszenettel" kárpótolni tudlak titeket. 

A Legdrágább mostohabátyám egy young adult regény, amiből mostanság bőven akad, szinte Dunát lehet velük rekeszteni. Szinte mindnek egy középpontja van, a beteljesületlennek hitt szerelem, a sok akadály, a sok viszály majd a végén a boldog befejezés. Sokaknak már annyira klisés ez a dolog, hogy úgy érzik nincs értelme elolvasni egy újabb "ugyanolyan"könyvet, mert mindig ugyanaz a lényeg, sporttal, szexi pasikkal, zenével, rosszfiúkkal körítve. Ezt aláírom, valóban, de ettől még maga a könyv rejthet magában izgalmat, váratlan fordulatot. Az író, aki megírta dolgozott vele, hogy igényes legyen a történet, élvezhető. Épp ezért nem szabad előre ítélkezni. 

Fülszöveg: "Nem kellene akarnod őt. Amikor a mostohabátyám, Elec a gimi utolsó évében hozzánk költözött, nem voltam felkészülve arra, hogy mekkora szemét. Utáltam, hogy bunkón viselkedik velem csak azért, mert nem akar ott lenni. Utáltam, hogy lányokat hoz haza a suliból és visz fel a szobájába. De amit a legjobban utáltam, az az volt, ahogy a testem akaratom ellenére reagált rá. Először azt hittem, csupán kőkemény, tetovált izmai és markáns arca lehet vonzó benne. De a dolgok új irányt vettek köztünk, mígnem egy éjjel minden fenekestül felfordult. Aztán épp olyan gyorsan, ahogy betoppant az életembe, már vissza is ment Kaliforniába. Évek teltek el, mire újra láttam Elec-et. Amikor a tragédia lesújtott a családunkra, újra szembe kellett néznem vele. És szent ég, a kamasz, akiért egykor megőrültem, most férfivá érett, aki egyenesen az eszemet vette! Volt egy olyan érzésem, hogy megint darabokra törik majd a szívem."

A történet nekem már a legelejétől nagyon tetszett és egyszer sem éreztem úgy, hogy elvesztettem volna az érdeklődésem iránta, hogy félre kellett volna raknom a könyvet, mert esetleg nem tartottam azt a rész érdekesnek vagy épp konyha nyelven mondva, jónak. A szereplők mind szerethetőek, még a negatív szereplők is, ilyen Elec apja, aki már a legelejétől unszimpátiát vált ki az emberekből, ennek ellenére szükségesnek érzik a folytatásban. A történet akkor kezdődik mikor Elec beköltözik apja új családjához és egy évre otthonaként kell tekintenie erre a változásra. Greta igyekszik kedvesnek lennie a mogorva, olykor eléggé bunkó fiúhoz, aki szinte állandóan felakarja húzni a lányt, cukkolja és elviselhetetlenné teszi számukra az együttélést. A két fiatal a sok civakodás ellenére közel kerül egymáshoz és megosszák egymással titkaikat, érzéseiket. Elec édesanyja miatt kénytelen visszaköltözni korábbi otthonába és a két fiatal kezdetleges románca a végéhez közeledik. Útjaik elvállnak, de egyikük sem képes elfelejteni a másikat. Évek telnek el, mindketten felnőtté válnak, sikeresek és élik a maguk életét. Ám a titkok melyeket őriznek ott kísértik mindkettejüket. Elec apja hirtelen eltávozik és ez a temetés az, ami a két fiatal felnőttet ismét egy államba sodorja, egy házba és újra egymás életébe. Elec távolságtartóan viselkedik Gretaval szemben, aki nem érti hol siklottak félre ennyire a dolgok. Elecnek barátnője van, Greta pedig túl van egy rosszul sikerült eljegyzésen. Úgy tűnik az élet újabb esélyeket sodor feléjük, de mindegyiket elszalasszák, míg végül Elec rádöbben, az egyetlen nő, akit képes szeretni az Greta. A lány pedig hiába készült tovább lépni, a szíve mélyén mindvégig a mostohabátyára várt. 

Innen valóban egy szokványos kis szerelmi történetnek tűnik, de ha elolvassa az ember rádöbben arra, hogy bár a tiltott szerelem van a középpontban, ott lapulnak még az árnyak melyek Elec múltját lengik körbe, amely a fiút olyanná formálta amilyen lett. Engem a történet lenyűgözött, a könyv olvastatta magát és valószínűleg nem most először volt a kezemben a regény. ;) Ajánlom mindenkinek, aki szereti a tiltott szerelmi történeteket sötét múlttal fűszerezve. :D